Contents
- 1 Késedelmi kamat kiszámítása közös költségre – jogi alapok, számítási módszer
- 1.1 1. A jogalap: Polgári Törvénykönyv 6:47. §
- 1.2 2. A késedelmi kamat kiszámításának módszere
- 1.3 3. Behajtási költségátalány – céges tartozás esetén
- 1.4 4. Mi a helyzet a társasházi alapító okiratban vagy SZMSZ-ben meghatározott „kamatmértékkel”?
- 1.5 5. Késedelmi kamat érvényesítése a gyakorlatban
- 1.6 Összefoglalás
Késedelmi kamat kiszámítása közös költségre – jogi alapok, számítási módszer
A társasházi közös költség rendszeres és pontos megfizetése minden tulajdonostárs kötelessége. Elmaradás esetén a társasház jogosult késedelmi kamatot felszámítani, mégpedig a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai szerint. Ez nem fakultatív döntés, hanem törvényi jogosultság – ugyanakkor a kamat pontos mértéke és számítási módja nem mindenkinek egyértelmű. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan történik a késedelmi kamat kiszámítása közös költségre, és milyen törvényi előírásokat kell figyelembe venni.
1. A jogalap: Polgári Törvénykönyv 6:47. §
(1) Pénztartozás után – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kamat jár.
(2) A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.
(3) Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke:
az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat,
ha ilyen nincs, akkor a pénzpiaci kamat.(4) A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott félév teljes idejére.
Gazdálkodó szervezetek közötti tartozás esetén a kamat mértéke:
„…a késedelemmel érintett időszak első napján érvényes jegybanki alapkamat + 8 százalékpont.”
A jegybanki alapkamat aktuális mértékét a Magyar Nemzeti Bank teszi közzé, és nem év végén, hanem az MNB döntése alapján bármikor változhat. Emiatt a kamat pontos kiszámításához időszakokra lebontva kell figyelembe venni az adott időszakban érvényes alapkamatszintet.
2. A késedelmi kamat kiszámításának módszere
A késedelmi kamat számítása napi alapon történik az alábbi képlettel:
Késedelmi kamat = Tartozás összege × (kamatláb / 365) × késedelmes napok száma
Példa:
- Tartozás: 50.000 Ft
- Késedelmes napok: 60
- Jegybanki alapkamat az első 30 napban: 7%
- Jegybanki alapkamat a második 30 napban: 6,75%
Számítás:
- 1. időszak: 50.000 × (0,07 / 365) × 30 = kb. 287 Ft
- 2. időszak: 50.000 × (0,0675 / 365) × 30 = kb. 277 Ft
Összes kamat: kb. 564 Ft
3. Behajtási költségátalány – céges tartozás esetén
Ha a nem fizető tulajdonos jogi személy (pl. céges lakástulajdonos), akkor az EU 2011/7/EU irányelve és a Ptk. alapján a társasház 40 eurónak megfelelő forintösszegű behajtási költségátalányra is jogosult a késedelem első napjától kezdve.
Ez az összeg külön felszólítás nélkül is követelhető.
4. Mi a helyzet a társasházi alapító okiratban vagy SZMSZ-ben meghatározott „kamatmértékkel”?
Előfordulhat, hogy a társasház közgyűlési határozatban vagy az SZMSZ-ben konkrét kamatot rögzít (pl. 10%), de ez nem írhatja felül a Ptk. rendelkezéseit. A pénztartozásokra vonatkozó késedelmi kamatot mindig a törvény szerint kell kiszámítani.
5. Késedelmi kamat érvényesítése a gyakorlatban
A társasház a hátralékos tulajdonostól a következő módokon követelheti a késedelmi kamatot:
- Írásbeli felszólítás útján
- Fizetési meghagyásos eljárással (közjegyzőnél)
- Peres úton, bírósági eljárás keretében
Javasolt: minden esetben tételesen felsorolni, hogy az elmaradt közös költség mellett mekkora késedelmi kamat és – céges tartozásnál – behajtási költségátalány is felszámításra kerül.
Összefoglalás
A késedelmi kamat kiszámítása közös költségre a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján történik. A kamat a jegybanki alapkamathoz kötött, időszakonként változó mérték, amelyet napi bontásban kell kiszámolni. Céges tulajdonos esetén a társasház plusz 40 eurós költségátalányra is jogosult. A pontos jogi és pénzügyi követés nemcsak a közösség érdeke, de a hátralékos tulajdonos felé történő korrekt eljárás alapja is.