A panelházak földrengésbiztonsága sokakat foglalkoztat, különösen a közelmúlt törökországi földrengései után, ahol paneles technológiával épült házak is összeomlottak. Magyarország földrengés-veszélyeztetettsége mérsékelt, de nem elhanyagolható. Ahhoz, hogy reálisan értékeljük a panelházak kockázatát, mérnöki szempontból érdemes megvizsgálni az épületek szerkezeti felépítését, a lehetséges gyengeségeket és a megerősítési lehetőségeket.
Contents
Török példák: Mi történt a panelházakkal a földrengések során?
2023 februárjában Törökországban a 7,8-as magnitúdójú földrengés során sok, paneles technológiával épült épület omlott össze. Ezek közül több azért dőlt le, mert:
az illesztések (panelek közti kapcsolatok) gyengék voltak,
rossz minőségű beton került beépítésre,
nem megfelelően karbantartották az épületeket (korrózió, repedések figyelmen kívül hagyása),
sok helyen illegális átalakításokkal gyengítették a teherhordó szerkezetet.
A tapasztalatok szerint a panelházak földrengésbiztonsága nagyban múlik azon, hogy az épület eredeti szerkezeti integritása megmaradt-e.
Hányas erősségű földrengést bírnak ki a magyar panelházak?
Általánosságban elmondható, hogy a hazai (szovjet minta alapján épült) panelházakat 5–6-os Richter-skála szerinti földrengésekre még elfogadható biztonsággal méretezték, ha az eredeti állapotuk fennmaradt.
Azonban Magyarországon nem a nagy rengések a jellemzőek, hanem inkább az 4,0–5,5 közötti kisebb földrengések, amelyek statikai szempontból már lokális károsodásokat okozhatnak, ha a szerkezet nem megfelelő állapotban van.
Milyen szerkezeti problémák rontják a panelházak földrengésállóságát?
Betonacél korrózió:
A régi panelekben a vasalatok sokszor nincs megfelelően fedve betonnal. Ha a beton repedezik vagy karbonátosodik, a betonacél korróziója felgyorsul.
A rozsdásodás következtében a betonacél kitágul, belül szétfeszíti a betont, ami gyengíti a teherhordó képességet.
Illegális átalakítások:
Falbontás, panelátvágás, nyílások utólagos kialakítása teherhordó falakban súlyosan csökkenti a szerkezet merevségét.
Egyes átalakításokkal a vízszintes teherátadás is megszakadhat, ami földrengésnél végzetes lehet.
Kritikus csomópontok gyengülése:
A panelcsatlakozások (vízszintes és függőleges illesztések) eredetileg merev kapcsolatként működnek. Ezek rozsdásodása, repedése, vízbeszivárgása rontja az egész szerkezet összefogottságát.
A tető és födém csatlakozási pontjai különösen érzékenyek rázkódáskor.
Alapozási problémák:
Ha a süllyedés, alaptestek repedése megindul, az épület aszimmetrikus deformációval reagálhat egy rengésre, ami felerősíti a szerkezeti igénybevételt.
Hogyan lehet javítani a panelházak földrengésbiztonságát?
Betonacél korrózió kezelése:
Fel kell tárni a kritikus helyeken a vasalatot, a korróziót meg kell állítani (homokszórással vagy egyéb technológiával), majd passziváló réteggel kezelni és betonnal újrafedni.Csomóponti megerősítések:
A kritikus illesztéseknél acél merevítő elemeket vagy új beton-öntvényeket (megerősítő héjakat) lehet kialakítani.Függőleges és vízszintes merevítések beépítése:
Földrengésbiztosítás érdekében célszerű az épületet statikai értelemben merevíteni pl. acél- vagy vasbeton utólagos keretekkel, vagy belső merevítő falakkal.Illegális átalakítások visszaépítése:
A kivágott falak pótlása, a teherhordó funkció helyreállítása a biztonság első lépése.Alapozás megerősítése:
Szükség esetén injektálásos technológiával, vagy cölöpözéssel javítható a teherbírás.
Konklúzió
A panelházak földrengésbiztonsága alapvetően kielégítő lehet egy kisebb–közepes rengés esetén, ha az épület eredeti szerkezeti állapota fennmaradt, és nem történt károsító beavatkozás.
A legnagyobb veszélyt nem az eredeti tervek jelentik, hanem az elöregedés (korrózió) és az átgondolatlan, szakszerűtlen átalakítások.
A lakóközösségeknek érdemes lenne statikai felmérést készíttetniük, különös figyelemmel:
a csomópontok állapotára,
a betonfedés vastagságára,
a vasalat korróziójára,
a tartószerkezetek átalakításaira.
Így elkerülhető, hogy egy kisebb földrengésből súlyos tragédia legyen.