A társasházi közösségi döntések minden társasház életének kulcselemei. Ezek a határozatok meghatározzák a közös költségek mértékétől kezdve a felújításokon át egészen a közös képviselő személyéig számos fontos kérdést. De mi történik akkor, ha egy tulajdonos nem ért egyet egy közösségi döntéssel? Van-e lehetőség jogorvoslatra, és ha igen, hogyan működik a folyamat?
Contents
Mit jelent a társasházi közösségi döntés?
A társasházi törvény szerint a tulajdonostársak közössége határoz a közös ügyekről – ezeket nevezzük társasházi közösségi döntéseknek. Ezek a döntések lehetnek egyszerű többségi, minősített többségi vagy egyhangú határozatok, attól függően, milyen típusú ügyben születnek.
Hogyan születnek a döntések?
A közgyűlés az elsődleges döntéshozó fórum. A meghívóban szereplő napirendi pontok alapján a tulajdonosok szavaznak, és születik meg a társasházi közösségi döntés. Fontos, hogy a meghívónak pontosnak kell lennie, különben már az eljárás jogsértő lehet.
Mikor vitatható egy közösségi döntés?
Ha a döntés sérti egy tulajdonostárs jogos érdekét, vagy jogszabályba ütközik, akkor a határozat bíróságon megtámadható. Az ilyen társasházi közösségi döntések jogorvoslata során a bíróság megsemmisítheti a határozatot, ha az valóban jogsértő.
Jogorvoslati lehetőségek lépésről lépésre
Határidő figyelése – A bírósági megtámadásra a közgyűlés napjától számított 60 nap áll rendelkezésre.
Kereset benyújtása – Ezt írásban kell beadni a társasház székhelye szerint illetékes bíróságnak.
Indoklás – Részletesen meg kell indokolni, miért jogsértő vagy érdeksértő a kifogásolt döntés.
Mire figyeljen a tulajdonos?
Dokumentálás – Mentsen el minden meghívót, jegyzőkönyvet, szavazati arányt.
Képviselet – Érdemes ügyvédet bevonni a jogorvoslati eljárásba, különösen összetett ügyekben.
Kommunikáció – A jogi út előtt érdemes egyeztetni, mert sok társasházi közösségi döntés félreértésből fakad.
Összegzés
A társasházi közösségi döntések meghatározzák a lakóközösség mindennapjait, és hatással vannak a tulajdonosok életminőségére. Fontos tehát ismerni a jogainkat, és tudni, mikor és hogyan léphetünk fel egy számunkra hátrányos döntéssel szemben.