Cikkek

A társasházi élet vitákat is hozhat: közös költség, szomszédháború, szabálytalan átalakítás – a végső eszköz gyakran a társasházi pereskedés. De vajon mit jelent ez a gyakorlatban? Mik a buktatók, meddig tart, mennyibe kerül, és mi a reális esély az igazságszolgáltatásban?


1. Ki és miért perelhet a társasházban?

A társasház – mint jogi személy – perelhet és perelhető. A társasházi pereskedés jellemző okai:

  • Közös költség tartozás: ha egy tulajdonos hosszabb ideje nem fizet.

  • Kivitelezői viták: szerződésszegés, hibás teljesítés.

  • Közös területek használata: jogosulatlan átépítés vagy birtokháborítás.

  • Jogellenes közgyűlési döntés: ha a tulajdonos ezt kívánja megtámadni.


2. Hogyan indul el a társasházi pereskedés?

Perindításról általában a közgyűlés dönt egyszerű többséggel. Egyéni perre akkor van lehetőség, ha például egy tulajdonos a közgyűlés döntését 60 napon belül megtámadja. A közös költség tartozások esetében a közös képviselő is önállóan indíthat pert, ha ezt az alapító okirat lehetővé teszi.


3. Mire számíthatunk egy társasházi per során?

A társasházi pereskedés komoly elköteleződést igényel:

  • Illeték: általában a követelt összeg 6%-a.

  • Ügyvédi díjak: több tízezer forinttól akár százezres nagyságrendig.

  • Átlagos időtartam: 1–2 év.

⚠️ Fontos tapasztalatok:

  1. A perfelvételi eljárásban minden bizonyítékot be kell nyújtani. Később erre nincs lehetőség.

  2. A bíróság sokszor a közös képviselő álláspontját fogadja el, ha nincs alapos, több forrásból származó ellenbizonyíték.

  3. Kis értékű ügyeknél ugyanazon bíró is eltérően dönthet, a másodfok pedig gyakran megerősíti az elsőfokot.

  4. Előfordult már olyan ítélet is, ahol a bíró a társasházi törvényt félreértelmezte, és csak részben adott helyt a keresetnek.


4. Megéri perelni a társasházat?

A válasz: nem mindig.

  • A jogbiztonság kérdéses, ha még egyértelmű törvényi szabályt is máshogy értelmezhet a bíróság.

  • Egy hibás ítélet nem megoldást, hanem ellenségeskedést eredményezhet.

  • A társasházi pereskedés sokszor inkább elmélyíti a konfliktusokat.


5. Mi lehet az alternatíva a per helyett?

  • Egyeztetés, kompromisszum: még a legkisebb nyitottság is alap lehet.

  • Mediáció vagy békéltetés: főleg szerződéses ügyeknél.

  • Közgyűlési vita: szabályos keretek közt is lehet eredményt elérni.


🕊️ Záró gondolat: A béke néha többet ér, mint a győzelem

A társasházi pereskedés utáni győzelem sokszor keserű. Ha bármilyen esély van a megegyezésre, azt érdemes kihasználni. A jogi győzelem nem feltétlenül oldja meg a problémát, sőt: évtizedes ellenségeskedésnek is ágyat vethet.


💬 Ha te is hasonló helyzetben vagy, ne hagyd magad egyedül: kérdezz bátran itt kommentben, üzenetben vagy e-mailben – segítek eligazodni ebben a sokszor útvesztőnek tűnő világban.