A V. kerületi parkolási szabályozás célja, hogy az ott élők számára előnyös és biztonságos parkolási rendet biztosítson. Azonban egy novemberi történet rávilágít arra, hogy a jól hangzó szabályozások a gyakorlatban gyakran méltánytalan és jogszerűtlen helyzeteket idéznek elő – különösen, ha az ember idős, mozgássérült édesanyját szeretné ellátni, segíteni.
Contents
- 1 Egy lakástulajdonos tízperces látogatása is szabálysértés lehet
- 2 Ígéret helyett feljelentés – így működik a V. kerületi parkolási szabályozás
- 3 Hol húzódik a határ a szabály és az emberi méltóság között?
- 4 A kérdés: jogsértő-e, ha a saját házad előtt megállsz segíteni egy idős hozzátartozónak?
- 5 Mit lehet tenni?
- 6 Következmények és tiltakozás – de ki hallja meg?
- 7 A társasházak tulajdonosai jogbiztonságot érdemelnek
Egy lakástulajdonos tízperces látogatása is szabálysértés lehet
Tavaly november 20-án egy 1/1-es tulajdonos férfi rövid időre, mintegy 10 percre állt meg a társasház előtt, ahol a saját lakástulajdona volt, a Belgrád rakpart 26. előtt, este 11 óra után. Nem mozgássérült, de orvosi papírral igazolt lágyéksérve miatt korlátozott fizikai terhelhetőségű. Az idős, mozgássérült, 89 éves édesanyját látogatta meg, akit folyamatosan online követ egy otthoni kamerarendszeren keresztül, mivel az asszony korábban többször elesett, amely miatt mentőt kellett hívni és sürgősen kórházba kellett szállítani.
Aznap este két darab nehéz olajradiátort vitt el, amelyeket korábban azért vitt a lakásba, mert a gázszolgáltatás hosszabb ideig szünetelt, és csak november elején indult újra a fűtés. A parkolóban volt elérhető hely, így más lakó parkoláshoz való joga nem sérült. Mire visszaért az autóhoz, a Közterület-felügyelet már fényképeket készített, bár a beszélgetés során azt ígérték: „nem lesz belőle feljelentés”. Ez azonban nem bizonyult igaznak.
Ígéret helyett feljelentés – így működik a V. kerületi parkolási szabályozás
Két nappal később a felvételeket és a feljelentést a VIII. kerületi Rendőrkapitányságra továbbították. Az autó céges volt, így a rendőrség a céget is megkereste, és kikérte az üzembentartóra vonatkozó adatokat. A szabálysértési ügyintéző rendőr szerint akkor is büntetnek, ha nem az adott személy vezette a járművet, mivel az autó kizárólagos használatra volt kiadva a lakástulajdonosnak.
A szabálysértési eljárás elindult, és a férfi hiába fordult azonnal panasszal a Közterület Felügyelethez és levélben a Polgármesterhez és a Jegyzőhöz kérve a feljelentés azonnali visszavonását: a Közterület Felügyelet mind szóban, mind a hivatalos válaszban elutasította a kérését, a Polgármesteri Hivatal pedig válaszra sem méltatta. A Közterület Felügyelet közlése szerint csak szűk körben adnak méltányossági alapon parkolási engedélyt, kizárólag az időseket gondozó hozzátartozóknak, kizárólag saját vagy egyszemélyes használatú céges gépjárműre.
Hol húzódik a határ a szabály és az emberi méltóság között?
A V. kerületi parkolási szabályozás célja érthető: biztosítani szeretné az ott élők parkolóhelyeit. Azonban amikor egy tulajdonos, aki fizikailag korlátozott, a mozgássérült édesanyját ápolja, és csupán pár percre szeretne megállni, a teljesen szigorú szabályértelmezés nem csak embertelen, de aránytalan is. Főként úgy, hogy a helyszínen egy enyhébb figyelmeztetés vagy helyszíni bírság is elegendő lett volna – ahelyett, hogy szabálysértési feljelentést tesznek. (Mindenegyes esetben így járnak el, a Közterület Felügyelők nem ismerik a helyszíni bírság fogalmát az V. kerületben.)
A kérdés: jogsértő-e, ha a saját házad előtt megállsz segíteni egy idős hozzátartozónak?
A közterület-felügyelet munkatársai elmondták, hogy létezik méltányossági parkolási engedély, amit gondozást végző hozzátartozó igényelhet, de csak szoros feltételekkel, saját járműre kiállítva. Még a mozgáskorlátozott parkolási igazolvány sem jogosít fel arra, hogy az adott zónában este 6 és reggel 7 között megálljanak !
Az illető úgy érzi, hogy az eset során:
sérült a magántulajdonhoz fűződő jog, mivel saját lakása előtt nem tudott megállni,
sérült az élethez és testi épséghez való jog, mivel fizikai állapota és az idős gondozott egészségi állapota nem tett lehetővé más megoldást,
és sérült a jogbiztonság elve, mivel a helyszínen adott ígéret ellenére mégis feljelentést tettek.
Miközben a parkolóban több szabad hely volt, senkitől nem vett el lehetőséget. A bírságolás az enyhébb helyszíni intézkedés helyett egyből szabálysértési eljárással indult, amelyben – a rendőrség tájékoztatása szerint – nem lehet eltekinteni a szankciótól, csak esetleg mérsékelni azt.
Mit lehet tenni?
Méltányossági engedélyt kell kérni időben!
Az V. kerületi önkormányzatnál elérhető méltányossági parkolási engedély gondozási céllal igényelhető – még ha szigorú feltételekhez is kötött.Érdemes előzetesen érdeklődni a pontos szabályozásról, és akár jogi segítséget kérni annak értelmezéséhez.
Dokumentáljuk a segítés tényét!
Ha hasonló helyzetbe kerülünk, érdemes fényképet, tanúnyilatkozatot, orvosi papírokat csatolni – és az esetleges bírság esetén panaszt tenni, illetve jogorvoslatot kérni.Vegyük komolyan az elvi kérdéseket is!
Az illető nem fogadja el a kiszabott bírságot, és kész akár a végsőkig elmenni, mivel álláspontja szerint az önkormányzati rendelet alkotmánysértő módon korlátozza az alapjogokat, és precedens értékű kérdésről van szó.
Következmények és tiltakozás – de ki hallja meg?
A férfi elvi alapon nem hajlandó befizetni a szerinte igazságtalan büntetést, még akkor sem, ha ez komoly jogi következményekkel, akár börtönnel is jár. Leveleket írt, TikTok-videókat készített az esetről, de sem a Közterület Felügyelet, sem a Polgármesteri Hivatal nem volt hajlandó a feljelentést visszavonni. A VIII. kerületi rendőrségen közölték: az eljárás mindenképpen lefolytatják, maximum a bírság összege csökkenthető.
Az eset dokumentációja és a környékről készült videók 2025.04.04-én megküldésre kerültek a sajtónak és az összes ismert jogvédő szervezetnek. Egyelőre az Amnesty International-on kívül még senki sem jelezett vissza.
A társasházak tulajdonosai jogbiztonságot érdemelnek
A V. kerületi parkolási szabályozás túlzott szigora egy olyan problémára világít rá, amely egyre több társasházi lakástulajdonost érinthet. Az önkormányzati rendeletek nem írhatják felül a magántulajdon szabad használatához és az élethez, testi épséghez való alkotmányos jogot, különösen, ha annak használata nem zavarja mások jogait. Itt az idő, hogy a szabályozás emberségesebbé váljon – és ne büntessen, hanem segítse a valóban gondoskodó tulajdonosokat.
