Meglepő, de igaz: az Alba Plaza társasház
Kevesen gondolnák, hogy egy bevásárlóközpont is lehet társasház, pedig pontosan ez történt az 1998-ban megépült Alba Plaza esetében. Az épület magában foglalja a Székesfehérvár városi piacát is, amely a helyi önkormányzat tulajdona, míg a bevásárlóközpont a Plaza Centers Hungary magántulajdonában állt. Ez a sajátos tulajdonosi szerkezet megkövetelte, hogy a két funkció egy jogi keretben működjön, így az épület társasházzá vált – annak ellenére, hogy lakások egyáltalán nincsenek benne!
Hogyan lehetséges ez?
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) lehetőséget ad arra, hogy társasházat ne csak lakóépületekre hozzanak létre. Az Alba Plaza megfelel a törvény követelményeinek, hiszen:
- Az épület két különálló tulajdoni egységből áll: a bevásárlóközpont és a városi piac.
- Az ingatlan közös használatú részei – például a parkolók és a Palotai út felett átívelő gyalogoshíd – biztosítják az épület működését, és közös tulajdonban állnak.
A társasház működésének kihívásai
Egy ilyen speciális társasház esetében komoly kihívást jelent a működés megszervezése:
- Közös képviselet vagy intézőbizottság: A törvény értelmében a tulajdonosoknak közös képviselőt kell választaniuk, vagy intézőbizottságot kell létrehozniuk. Ez a Plaza Centers és az önkormányzat eltérő érdekei miatt bonyolult lehet.
- Közös költségek megosztása: A közös tulajdon fenntartási költségeit tulajdoni hányad alapján kell viselni, ami konfliktusokat szülhet, ha az érdekek nem találkoznak.
- Jogszabályi keretek betartása: A társasházi törvény elvárásainak való megfelelés egy ilyen összetett épület esetében speciális jogi és szervezési ismereteket igényel.
Jogi különlegességek
A gyalogoshíd, amely a Palotai úton ível át, például közös tulajdon, mivel az egész épület rendeltetésszerű használatához szükséges. Ugyanez igaz a parkolóhelyekre is, amelyek nélkülözhetetlenek a látogatók számára. Ezek fenntartása a tulajdonosok közös felelőssége.
Összegzés
Az Alba Plaza példája megmutatja, hogy a társasházi törvény alkalmazási lehetőségei messze túlmutatnak a lakóépületeken. Ez a különleges megoldás biztosította, hogy egy magántulajdonú bevásárlóközpont és egy önkormányzati piac harmonikusan működhessen együtt – még akkor is, ha ez komoly szervezési és jogi kihívásokkal járt.
Mégis, talán a legérdekesebb az egészben: ki gondolta volna, hogy egy bevásárlóközpont is lehet társasház?