Egyéb

Az AirBnb helyzete társasházakban

Az AirBnb a társasházban témája egyre több kérdést vet fel, különösen a közös tulajdon és a lakóközösségek érdekeinek figyelembevétele szempontjából. Az ilyen típusú rövid távú bérbeadások nemcsak gazdasági előnyökkel, hanem konfliktusokkal is járhatnak. Ahhoz, hogy egy társasház megfelelően kezelje az AirBnb működését, elengedhetetlen a megfelelő szabályozás az SzMSz-ben, valamint a lakók közötti konszenzus kialakítása.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján gyakori probléma, hogy a rövid távú bérbeadás megterheli a társasház infrastruktúráját, zaj- és biztonsági problémákhoz vezet, és megváltoztatja a ház lakóközösségének jellegét.

Jogi és szabályozási háttér: Friss jogszabálytervezet

2023 októberében a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az AirBnb szigorítására vonatkozó jogszabálytervezetet. Az új szabályozás célja, hogy 2025. január 1. és 2026. december 31. között Budapesten ne lehessen új magánszálláshelyeket nyilvántartásba venni. Azonban nyitva hagytak egy kiskaput: akik még idén, december 31-ig megkezdik a szálláshely-minősítést, azok továbbra is regisztrálhatják ingatlanjukat.

Ezen túlmenően, a magánszálláshelyek tételes átalányadója 38 400 forintról évi 150 ezer forintra nő azokon a településeken, ahol évente legalább kétmillió vendégéjszakát töltenek el. Ez gyakorlatilag Budapestet érinti, míg más városokban, például Siófokon vagy Hévízen, az alacsonyabb adószint marad érvényben.

Hogyan hat mindez a társasházakra?

  1. Az SzMSz és a házirend szerepe
    A társasházaknak lehetőségük van az SzMSz (Szervezeti és Működési Szabályzat) módosításával szabályozni az AirBnb-t. Fontos megjegyezni, hogy a módosításhoz az összes tulajdoni hányad szerinti több mint 50% szavazata szükséges. Az SzMSz módosítása általában tartalmazza a házirendet is, amely pontosíthatja az AirBnb működésének feltételeit.

  2. Törvényes korlátozások és a lakóközösség joga
    Bár az állami jogszabályok lehetővé teszik az AirBnb működését, a társasház lakói – megfelelő többségi szavazattal – korlátozhatják vagy akár teljesen megtilthatják a rövid távú bérbeadást. Ez azonban csak az SzMSz módosításával lehetséges, és nem érintheti visszamenőleg a már meglévő regisztrációkat.

  3. A társasház infrastruktúrájának terhelése
    Az AirBnb-vel érkező vendégek gyakran megterhelik a társasház közműhálózatát, különösen a liftet, víz- és elektromos rendszereket. Ezért kiemelten fontos, hogy a közösség előzetesen tisztázza a költségek megosztását.

A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai

A legfrissebb adatok szerint Budapesten az AirBnb-típusú szobák száma már meghaladja a szállodai szobákét. 2023-ban egy év alatt 32%-kal nőtt az ilyen szálláshelyek száma, összesen 13 ezer szálláshely és 26 ezer szoba áll rendelkezésre, összesen 58 ezer férőhellyel.

Mit tehet a lakóközösség?

  • Transzparens szabályozás: Az SzMSz-ben pontosan rögzíteni kell az AirBnb feltételeit.
  • Közösségi döntéshozatal: A lakóközösségnek világosan meg kell határoznia, hogy támogatja-e a rövid távú bérbeadást.
  • Közös költségek felosztása: Az AirBnb-t üzemeltetők számára magasabb közös költség is előírható a nagyobb igénybevétel miatt.
  • Jogszabályok betartása: Az állami szabályozás változásait folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

Az AirBnb-szigorítás törvénytervezete

A jogszabálytervezet lényegében megfelel annak, amit Nagy Márton az elmúlt hetekben hangoztatott. Az egyik fő eleme, hogy 2025. január 1. és 2026. december 31. között Budapesten nem lesz lehetőség új magánszálláshelyek nyilvántartásba vételére.

Ugyanakkor a javaslat egy jelentős kiskaput is tartalmaz: az új szálláshelyek regisztrációja mégis lehetséges, ha a tulajdonos ezt 2023. december 31-ig kezdeményezi. Ehhez a szolgáltatónak el kell végeznie az önértékelését egy szálláshely-minősítő szervezet online felületén.

A jogszabálytervezet itt telkinthető meg:

https://kormany.hu/dokumentumtar/1995-evi-cxvii-tv-es-a-kereskedelemrol-sz-2005-evi-clxiv-tv-mod-sz-tv